10 óráig alszom, lassan indulunk el, egyből ebédelünk a vasutállomás mellett, miután a kolduló buddhista rend egyik szerzetesének mindhárman adományt adunk.
Utána bevásárolni megyünk, sokáig tart, az őzikéket már lekéssük, elmentek aludni, illetve a polgármesteri hivatal előtt kettő még legelt. De láthattam, ahogy Eve buddhát megdobálja vizzel. Ugyanis bementünk egy szentélybe s egy japán hölgy mutatta, a bejáratnák lévő Buddha szobornál végezzük el a tisztálkodást. De itt másképp kell, itt a kanálból a vizet Budfha szobrára fröcskölik, s Eve lendülettel a szobor arcába vágta egyszer a vizet, de a hölgy elnézően mosolygott, nem haragudott. Folytattuk még hát a vásárlást, utána vacsoráztunk is, bevásároltunk, s éjfél után kerülünk ágyba. Nagyon sokat bámészkodtunk, annyi csoda van. Erről a napról többet nem inagyon tudok irni, de ettem makrélát is, és angolnát is, amit imádok nagyon.
Holnap a házigazdánk 11 órára jön értünk, s jön a Narai program nap, teaszertartással, szakékóstolással, stb.
És mosni is kell megint.
