Korán kelés, este már összerámoltunk, indulunk is Kyotoba vonattal. A bőröndök csomagmegörzőbe kerülnek. A pályaudvarról busszal irány az Aranypavilon templom. A buszról leszállva egy aranyos idős házaspár kis kuckójában eszünk, iszunk. Én aranytemplom kávét, Eve teát iszik, Nóri eszik Toastot, vegetáriánust, Eve forró levest. Nagyon szép az üzlet, s nagyon kedvesek, ahogy összehangoltan percek alatt mindent elkészitenek, s fotózni is engednek minket. Utána a templom előtt is elcsábulunk, Kyotoi pizzára, aminek a tésztája yubából is készül. Vékony pizzalap, tele finom zöldségekkel, nekem hússal is, kacsahússal... Nórival lakomázunk egy jót. Utána már a templom következik, s tényleg gyönyörű, s kellemes energiák vannak pár helyen. Megcsodáljuk a tóban élő óriási halakat, nekem egy fehér hal a kedvencem, kék foltokkkal. Nórinak is, Evének is veszek kis ajándékot. Van egy kis japánkert-féle, amibe 1-5 yenes érmékkel kell eltalálni egy gongot, s akkor pont az előtte lévő tálkába esik a pénz, s előtte kivánni kell valamit. Sikerül a gong nélkül a tálka közepébe dobnom, s a lányok megszólaltatják a gongot! Sűrű a program, utána megyünk busszal a császári palota kertjéhez, s hatalmasat sétálunk az 50 000-nél is több fa között... Nagyon jó energiák itt is több helyen, csodás fák. Eve már nem nagyon van jól, de hősiesen kitart. Kimegyünk kb. a park felénél, s az ezüsttemplomba már el se megyünk, csak a towerbe föl, még világosban látjuk a kilátást körben.... majd az ajándékboltban egy gyönyörű szakés készletet vásárolok, Nóri a családjának ajándékot, Eve is. Veszek egy képkeretet, s bele egy képet, ami cserélhető, ugyanilyen méretben még fogok más képeket venni. A Kyotoi álllomáson vacsorázunk a Subwayben, mert szállásadónk már vár, s itt gyorsan lehet enni. A lányok avokádókrémes szendvicset, én baconost. Utána megyünk a bőröndjeinkért a csomagmegőrzőbe, s máris a narai vasúthoz. Háromnegyed óra mulva a pályaudvaron 3. vendéglátónk már vár. A szállásra visz, nagy, nagyon modern, minden van, s tágas. Vendéglátónk egy füzetben mutatja fotókkal, mit hogy kell vezérelni, kapcsolni, nagyon nagyon modern a lakás s otthonos. Megbeszéljük a programot, hogy holnap nekünk újabb, nem tervezett utunk van s szombaton Nó szinház, pénteken visszamegyünk Kuramára, igy 2 napunk marad Narára csupán, s a tea szertartást szeretnénk. Készitett nekünk kedvenc éttermeiről listát, térképen mindent bejelöl. Látja fáradtak vagyunk, jó éjszakát kiván, s mondja, reggel 8-ra értünk jön, kivisz a vasúthoz nehogy lekéssük a sinkanzenhez a csatlakozást, segit megveni a reptérre is a jegyeket, s Eve repjegyét ő fogja szombaton kinyomtatni.
Azután elköszön, mi kirámolunk, fürdünk, Evét kezeljük, utána még Nórit mert nála is kezdődik a fáradság, kimerültség - napokon át fél éjszakán kezelt ő minket, jobbak legyünk. Utána alszunk. A fürdőkád a kedvenc csoda masinám. Beállitom a hőfokot a digitális panelen s elinditom hogy fürödni szeretnék, bedugom a dugót s már jön is a viz a kád aljánál...pár perc mulva lejátszik egy dallamot, kedves női hang utána szól, mindjárt kész a fürdő...Egy perc múlva ismét szól a hölgy hangja, kész is van s tartja a hőfokot. Japánban a tusoló alatt tisztálkodunk le, a forró vizbe már tisztán ülünk be, s relaxálunk...igen jót tesz lábizmainknak a sok mászkálás után.
