Végre sikerült aludni éjszaka. Nagyon jót tett a Kurama. Pont jó így, mert ma indul a képzés, amiért tulajdonképpen itt vagyunk.
Amikor megérkezünk a tanfolyam helyszínére, Gyuri és egy japán hölgy, akinek a nevét akkor még nem tudom, már barátként üdvözlik egymást. Rövid időn belül kiderül a hölgy neve is, s hogy Ő lesz a képzés alatt a tolmácsunk. Fumi sensei. Nagyon barátságos, közvetlen teremtés, látható fáradtsága ellenére is végig mosolyogva teszi a dolgát.
A mai napról nem sokat mondhatok. A képzések ugyanis nem nyilvánosak. Amit talán leírhatok itt, az az, hogy ezen a tanfolyamon csak néhány japán van, főként külföldieknek szervezték. A japánokat bemutatták nekünk név szerint is, s kiderül, hogy egyikük, egy régi mester, hamarosan az egyik régió leendő vezetője lesz. Ő egyébként mindvégig jelen lesz az egész képzésen, s még a hétvégére szervezett találkozókon is dolgozik, ott lesz velünk.
Egy olyan képzésen veszünk részt tehát, amiről sok mendemonda terjed reikis körökben, Magyarországon is, s talán más országokban is. Ezért dolgoztunk nagyon hosszú ideig, hogy részt vehessünk, fogadjanak. Főleg Gyuri tett érte rengeteget, még akkor is, amikor közben iszonyatos terheket kapott az élet más területeiről, vagy amikor támadások érték reikis körökből is. Mire ez a blogbejegyzés megjelenik, már biztos lesz, hogy sikerült. Japán tanátadási vonalunk van, az egyik legelismertebb japán Mester vonalára kerültünk mindhárman.
Ezúton is köszönöm Gyurinak, hogy a sok támadás ellenére olyan sokáig kitartott, annyit tett értünk is, mindig töretlen lelki - és akaraterővel. Mindig rájövök, nekem van még bőven hova fejlődni...
Tehát ma csak tanultunk, tanultunk, sok új dolgot tudtunk meg a reikiről, olyanok is elhangzottak, melyeket eddig nem ismertünk. Például Usui Sensei életével kapcsolatban, s családjáról is megtudtunk sokmindent, de ezek egyelőre nem publikusak. Holnap jön majd még több infó.
Most már újra a szálláson vagyunk. Gyuri és Nóri vacsiznak egy közeli étteremben, én pedig itt fent csemegézem, s írom a mai nagyon rövid blogbejegyzést.
Holnap pedig a képzés után még vár ránk egy kis móka a csoporttársakkal... :)
